A stressz nem betegség, de előkészíti a terepet hozzá.

Az élet természetes velejárója a stressz, sőt szükség is van rá, hogy testünk és jellemünk is fejlődjön. De nem mindegy milyen mértékű és milyen hosszú stressznek tesszük ki szervezetünket.”Bizonyos mértékű stressz, vagyis a környezet kihívásai és optimális szintű megterhelés az élményekkel teli élet és egészséges lelki működés feltétele.” (Selye, 1976) A test arra lett “kitalálva”, hogy folyamatosan alkalmazkodjon a belső és külső változásokhoz. Gondoljunk bele, bizonyos helyzetekben szó szerint életmentő, hogy bekapcsol  a stressz reakció. Sétálunk az utcán, majd a zöld lámpánál lelépünk az úttestre, azonban hirtelen egy autó átszáguld előttünk. Ebben a pillanatban az agy “kapcsol”, elkezdi a vért izmaink felé áramoltatni, a légzés és a szívverés felgyorsul… így képesek vagyunk megállni vagy hátra ugorni egy ilyen szituációban.

A mai kor emberét kevésbé fenyegetik tényleges fizikai behatások, míg az ősidőkben ténylegesen küzdeni kellett az életben maradásért, tehát vagy “ütött vagy futott” az ősember a kardfogú tigris elől. Ekkor a testben a stressz hatására felszabadult hormonok és a szimpatikus idegrendszer aktiválása szó szerint életet mentettek.

Agyunk folyamatosan biológiává alakítja át a pszichológiát. (Joachim Bauer)

Hogy néz ki ez a reakció mai kor emberénél?

Ritkán vagyunk kitéve fizikai stressznek, ahol életünkért kell küzdeni. Viszont a szervezet a pszichés stresszre is hasonló kép reagál. A munkahelyünkön ugyan nem szoktunk elfutni a főnökünk által ért stressztől, vagy egy rossz párkapcsolatban nem kell fizikálisan harcolnunk, hogy megkapjuk az érzelmi biztonságot, de a testünk lereagálja az idegrendszer és a hormonok szintjén. Fejben lehet, hogy már rég túlléptünk az adott helyzeten, de testünk hordozza ezen reakciók sokaságának következményét. Fontos tudnunk, hogy az evolúció folyamán a testünk nem tudott alkalmazkodni a jelenkor stresszeihez, így minden apróbb stresszre is úgy reagál, mintha küzdenie vagy menekülnie kellene a kardfogú tigris elől.