Bevezetés
A pszichológiai és pszichiátriai gyakorlatban folyamatosan nő az igény olyan módszerekre, amelyek hatékonyak, non-invazívak, mellékhatásoktól mentesek, és hosszú távon is támogatják a páciensek önszabályozását. A neurofeedback (NF) – az agyi aktivitás valós idejű visszajelzésén alapuló tanulási folyamat – egyre több kutatásban jelenik meg ígéretes kiegészítő eszközként.
A szakmai közösség számára azonban legalább ilyen fontos üzenet: nem egymás módszereinek versenytársaiként kell tekintenünk a pszichoterápiára, a gyógyszeres kezelésre, a biofeedbackre vagy a neurofeedbackre, hanem olyan lehetőségekként, amelyek kiegészítik egymást. A különböző megközelítések összefogása erősíti a közös célt: hogy a kliensek a lehető legjobb, személyre szabott segítséget kapják.
Hogyan működik?
A neurofeedback az EEG-vel (vagy más képalkotó módszerrel) mért agyi aktivitásról nyújt visszajelzést, amely alapján a páciens fokozatosan megtanulja szabályozni idegi működését. Ez egy operáns tanulási folyamat, amely a neuroplaszticitás elvén nyugszik: az agy képes tartósan átalakítani működési mintázatait, ha megfelelően irányított visszajelzést kap (Ros et al., 2019).
Újabb irányok között szerepel a connectivity-alapú neurofeedback és az EEG-fMRI kombinációk, amelyek komplexebb agyi hálózatokra gyakorolhatnak hatást (Dehghani et al., 2020).
Klinikai bizonyítékok
ADHD – a kutatások fókuszában
Az ADHD a leggyakrabban vizsgált terület a neurofeedbackben. Számos tanulmány és meta-analízis igazolja a figyelem, impulzivitás és hiperaktivitás tartós javulását (Arns et al., 2009; Van Doren et al., 2022).
Meta-analízisek és áttekintések:
- Van Doren és mtsai (2022) 14 tanulmány alapján igazolták, hogy az EEG-NF javította a figyelmi teljesítményt.
- Janssen és mtsai (2022) szisztematikus áttekintése pozitív eredményeket mutatott mind a figyelmetlenség, mind a hiperaktivitás csökkenésében.
- Felnőttek körében is megjelentek randomizált vizsgálatok pozitív eredményekkel (Döpfner et al., 2021).
- Ugyanakkor vakított vizsgálatokban a hatás kisebb, ezért további RCT-k szükségesek (Cortese et al., 2016; Arnold et al., 2022).
Multimodális kutatások ADHD esetén
Az Evidence-Based Practice in Biofeedback and Neurofeedback (4th ed.) külön hangsúlyozza, hogy az ADHD komplex probléma, ezért a multimodális beavatkozások adhatják a legjobb eredményeket.
- EEG-NF + gyógyszeres kezelés
– Monastra és mtsai (2002): gyógyszer + NF csoportnál tartósabb tünetcsökkenés, míg gyógyszer abbahagyása után a tünetek visszatértek. A neurofeedback hosszabb távú önszabályozást biztosított. - EEG-NF + szülőtréning
– Steiner és mtsai (2014): NF és szülői viselkedéskezelési tréning kombinációja nagyobb javulást eredményezett a viselkedési tünetekben. - EEG-NF + kognitív tréning
– Steiner és mtsai (2016): Iskolai programban EEG-NF és figyelemtréning kombinációja jelentős javulást mutatott figyelmi teszteken és tanulmányi teljesítményben. - EEG-NF + HRV-biofeedback
– Ginsberg és mtsai (2010): Serdülőknél az EEG-NF és HRV tréning kombinációja javította az impulzuskontrollt, a figyelmet és csökkentette az érzelmi labilitást.
Depresszió és szorongás
- Mennella és mtsai (2021): a neurofeedback és biofeedback szignifikánsan csökkentette a depressziós tüneteket.
- Mehler és mtsai (2024): limbikus–prefrontális hálózatokat célzó NF ígéretes eredményeket mutatott szorongásban és traumában.
Alvászavarok és poszt-COVID tünetek
A relaxációt, alvásciklust és kognitív funkciókat támogató protokollok is pozitív előzetes eredményeket mutatnak, bár még kis mintaszámú vizsgálatokból.
Frekvenciasáv-alapú neurofeedback: memóriajavulás egészséges résztvevőknél
Egy 2025 áprilisában publikált hálózati meta-analízis (Yeh és mtsai.) a klasszikus, 3–45 Hz-es frekvenciasávban végzett neurofeedback hatékonyságát vizsgálta, különösen a memóriafunkciókra fókuszálva.
Legfontosabb eredmények:
- 60 tanulmány adatait összegezve a kutatók kimutatták, hogy a különböző frekvenciasávok (alfa, theta, béta, gamma) fejlesztése szignifikánsan javítja a munkamemóriát és az epizodikus memóriát.
- A hatás egészséges populációban is egyértelműen megfigyelhető volt.
Kritikus szempontok
- Heterogén protokollok és eszközök nehezítik az összehasonlítást.
- Nem minden kliens tanulja meg az önszabályozást.
- Publikációs torzítás lehetséges.
- További, nagy mintaszámú RCT szükséges.
Összegzés
A neurofeedback nem csodaszer, hanem tudományosan megalapozott, fejlődő módszer, amely kiegészítheti a pszichológusok és pszichiáterek eszköztárát. ADHD területén a legerősebb az evidencia, különösen akkor, ha multimodális megközelítést alkalmazunk (NF + gyógyszer, NF + szülőtréning, NF + kognitív tréning, NF + HRV).
De a legfontosabb üzenet: a klienseinknek akkor segítünk a legtöbbet, ha szakmai módszereinket nem szembeállítjuk, hanem integráljuk. Amikor a pszichológus, a pszichiáter, a fejlesztőpedagógus és a biofeedback-tréner közösen dolgozik, a páciensek több oldalról kapják meg a szükséges támogatást. Nem a módszerek közötti bizalmatlanság visz előre, hanem a nyitottság és az együttműködés.
A jövő útja tehát nem a kizárólagosság, hanem az összefogás és integráció: a közös cél, hogy a gyerekek és felnőttek valódi fejlődési lehetőséget kapjanak, és teljesebb életet élhessenek.
Hivatkozások
- Arns M., de Ridder S., Strehl U., Breteler M., Coenen A. (2009). Efficacy of neurofeedback treatment in ADHD. Clinical EEG and Neuroscience. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC6404655/
- Van Doren J. et al. (2022). Meta-analysis of EEG neurofeedback in ADHD. Child Adolesc Psychiatry Ment Health. https://capmh.biomedcentral.com/articles/10.1186/s13034-022-00543-1
- Janssen T.W.P. et al. (2022). EEG neurofeedback for ADHD: systematic review. J Psychiatry Neurosci. https://www.jpn.ca/content/47/6/E435
- Döpfner M. et al. (2021). Randomized controlled neurofeedback trial in adult ADHD. Sci Rep. https://www.nature.com/articles/s41598-021-95928-1
- Cortese S. et al. (2016). Neurofeedback for ADHD: meta-analysis of clinical trials. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0890856716300958
- Arnold L.E. et al. (2022). Neurofeedback for ADHD: Time to Call It Quits? Am J Psychiatry. https://psychiatryonline.org/doi/full/10.1176/appi.ajp.20220861
- Monastra V.J., Monastra D.M., George S. (2002). Effects of stimulant medication, EEG biofeedback, and parenting style on ADHD. Appl Psychophysiol Biofeedback, 27(4), 231–249.
- Steiner N.J. et al. (2014). Neurofeedback and parent training for ADHD. J Dev Behav Pediatr, 35(1), 18–27.
- Steiner N.J. et al. (2016). Neurofeedback and cognitive attention training for ADHD. J Atten Disord, 20(10), 841–851.
- Ginsberg J.P. et al. (2010). Neurofeedback and HRV biofeedback for ADHD: a pilot study. Appl Psychophysiol Biofeedback, 35(2), 115–128.
- Mennella R. et al. (2021). Efficacy of bio- and neurofeedback for depression: a meta-analysis. Psychol Med. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8842225/
- Mehler D.M.A. et al. (2024). Neurofeedback and emotional regulation: recent findings. Front Psychiatry. https://www.frontiersin.org/journals/psychiatry/articles/10.3389/fpsyt.2024.1323485/full
- Ros T. et al. (2019). Neurofeedback tunes scale-free dynamics. NeuroImage. https://arxiv.org/abs/1512.09133
- Dehghani N. et al. (2020). Multimodal EEG-fMRI neurofeedback in emotion regulation. NeuroImage. https://arxiv.org/abs/2006.06829
