Kérdés:
Parkinson-kór illetve szklerózis multiplex estén is segítséget nyújt a neurofeedback tréning?
A szakember válaszol:
Fontos hangsúlyozni, hogy az alábbi összefoglaló nem helyettesíti a személyes orvosi vagy terápiás konzultációt, és nem tekinthető egyéni kezelési javaslatnak. Parkinson-kór és sclerosis multiplex esetében minden esetben szükséges a neurológiai állapot, a tünetprofil és az aktuális orvosi kezelés figyelembevétele. A neurofeedback szerepéről ezekben az állapotokban jelenleg csak körültekintően, a bizonyítékok határait tiszteletben tartva érdemes beszélni.
Amikor Parkinson-kórról vagy sclerosis multiplexről beszélünk, fontos már az elején tisztázni, hogy mindkét állapot elsősorban neurológiai eredetű, jól leírható idegrendszeri mechanizmusokkal. Ez önmagában meghatározza azt is, hogyan érdemes a neurofeedback lehetőségeire tekinteni: nem első vonalbeli kezelésként, hanem óvatosan mérlegelendő, kiegészítő, tünetorientált vagy rehabilitációs eszközként. A jelenlegi szakirodalom több ponton biztató, de összességében még korlátozott és heterogén bizonyítékbázisról beszélhetünk. (pmc.ncbi.nlm.nih.gov)
Parkinson-kór
Parkinson-kórban a motoros tünetek hátterében a bazális ganglion–thalamo-kortikális hálózatok zavara áll. A szakirodalom különösen a kórosan fokozott bétaaktivitást emeli ki, amely leginkább a bradykinesiával és rigiditással mutat kapcsolatot; tremor esetében ez az összefüggés kevésbé egyértelmű. A bétaaktivitás jelentőségét több neurofiziológiai vizsgálat és összefoglaló is alátámasztja. (pmc.ncbi.nlm.nih.gov)
Ez azért fontos, mert elméleti szinten érthetővé teszi, miért merül fel a frekvencia- vagy amplitúdóalapú neurofeedback Parkinson-kórban. Ha egy állapothoz jól leírható oszcillációs eltérések kapcsolódnak, akkor logikus kutatási kérdés, hogy ezek mennyiben modulálhatók tanulásos úton. Ugyanakkor a jelenlegi adatok alapján ebből még nem következik, hogy a frekvenciaalapú neurofeedback klinikailag igazolt, elsődleges választás lenne. A legfrissebb szisztematikus áttekintés és metaanalízis szerint Parkinson-kórban az EEG-neurofeedback képes lehet célzott kortikális aktivitásváltozást létrehozni, de a motoros tünetekre gyakorolt hatás egyelőre nem tekinthető meggyőzően bizonyítottnak. (pmc.ncbi.nlm.nih.gov)
Ezért szakmailag óvatosabb úgy fogalmazni, hogy Parkinson-kórban a frekvencia-/amplitúdóalapú neurofeedback elméletileg indokolható, kiegészítő megközelítés lehet, különösen akkor, ha a tünetprofil és a mért aktivitásmintázat ezt alátámasztja. De jelenleg nem lenne indokolt azt állítani, hogy ez standard vagy elsőként választandó beavatkozás. (pmc.ncbi.nlm.nih.gov)
Az infra-low frequency (ILF) neurofeedback kapcsán még nagyobb körültekintés szükséges. Parkinson-kórban találhatók gyakorlati szemléletű közlések és esettapasztalatok, de ezek alapján általános klinikai következtetés nem vonható le. Így az ILF legfeljebb exploratív, tüneti kiegészítő lehetőségként említhető, nem pedig bizonyítottan hatékony, direkt motoros intervencióként. (pmc.ncbi.nlm.nih.gov)
Sclerosis multiplex
Sclerosis multiplexben a helyzet még összetettebb. A klinikai kép heterogén, a tünetek a demielinizáció, a gyulladásos aktivitás, a hálózati átrendeződés, valamint a betegség stádiuma és formája szerint is változnak. A kognitív érintettség és a fáradtság különösen gyakori, és jelentősen befolyásolhatják az életminőséget. (pubmed.ncbi.nlm.nih.gov)
A neurofeedback-kutatások sclerosis multiplexben egyelőre jórészt kognitív funkciókra, fáradtságra, depresszív tünetekre vagy fájdalomra fókuszálnak, és nem arra, hogy a betegség alapfolyamatát közvetlenül befolyásolják. A rendelkezésre álló szisztematikus áttekintések alapján az eredmények előzetesek, a vizsgálatok mintaszáma kicsi, a protokollok eltérőek, ezért az evidencia összességében gyenge-közepes erősségűnek tekinthető. (pubmed.ncbi.nlm.nih.gov)
Léteznek ugyanakkor olyan vizsgálatok, amelyekben SMR-alapú tréninget alkalmaztak központi régiók felett, és azoknál a résztvevőknél, akik sikeresen megtanulták az önszabályozást, egyes kognitív mutatók javultak. Ezek érdekes és reménykeltő eredmények, de nem elegendők ahhoz, hogy sclerosis multiplexben a frekvenciaalapú neurofeedbacket „elsődleges választásnak” nevezzük. Sokkal pontosabb úgy fogalmazni, hogy ez egyes tüneti területeken ígéretes, de még további megerősítő vizsgálatokat igénylő megközelítés. (pubmed.ncbi.nlm.nih.gov)
Az ILF szerepe sclerosis multiplexben jelenleg még kevésbé tisztázott. Klinikai szempontból érthető hipotézis, hogy regulációs, alvás- vagy terhelhetőségi problémák esetén hasznos lehetne, de ehhez jelenleg nem áll rendelkezésre olyan erős közvetlen bizonyíték, amely biztos kijelentéseket tenne lehetővé. Emiatt itt is inkább óvatos, kiegészítő jellegű lehetőségként érdemes rá tekinteni. (pubmed.ncbi.nlm.nih.gov)
Klinikai összegzés
Mind Parkinson-kórban, mind sclerosis multiplexben fontos különbséget tenni a neurofiziológiai elméleti indokolhatóság és a klinikai bizonyítottság között. Parkinson-kórban a kóros bétaaktivitás és a hypokinetikus tünetek kapcsolata jól dokumentált, ezért a frekvencia-/amplitúdóalapú neurofeedback mögött van neurofiziológiai racionalitás. Ugyanakkor a klinikai hatás bizonyítottsága még korlátozott. Sclerosis multiplexben a kutatások elsősorban kognitív és terhelhetőségi területeken mutatnak előzetes, biztató irányokat, de itt sem beszélhetünk erős evidenciáról. Az ILF mindkét állapotban jelenleg inkább óvatosan értelmezhető, exploratív kiegészítő megközelítés, mintsem bizonyítottan elsődleges eszköz. (pmc.ncbi.nlm.nih.gov)
Összességében tehát a szakmailag védhető állítás ma az, hogy ezekben a neurológiai kórképekben a neurofeedback szerepe nem kizárt és részben ígéretes, de jelenlegi tudásunk szerint csak körültekintően, a bizonyítékok határait tiszteletben tartva, kiegészítő szemléletben érdemes róla beszélni. A konkrét döntést minden esetben az egyéni állapot, a neurológiai háttér, az aktuális tünetek és a kezelőszakemberekkel való egyeztetés alapján érdemes meghozni. (pmc.ncbi.nlm.nih.gov)
A válasz tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a személyes orvosi vagy terápiás konzultációt. Konkrét fejlesztés vagy folyamatban lévő kezelés kapcsán minden esetben szükséges az egyéni állapotot ismerő szakemberrel egyeztetni. Ez a fajta keretezés összhangban áll az OBNE „Kérdezz! – a szakember válaszol” rovatának működésével is.
Kisné Hullán Gabriella, gyógypedagógus
Irodalom
- Asadi A, et al. The Origin of Abnormal Beta Oscillations in the Parkinsonian Cortico-Basal Ganglia Circuits. 2022. PMC. (pmc.ncbi.nlm.nih.gov)
- von Altdorf LAWR, et al. Effectiveness of Electroencephalographic Neurofeedback for Parkinson’s Disease: A Systematic Review and Meta-Analysis. 2025. PMC. (pmc.ncbi.nlm.nih.gov)
- Kober SE, et al. Self-regulation of brain activity and its effect on cognitive function in patients with multiple sclerosis: first insights from a randomized controlled study. 2019. PubMed. (pubmed.ncbi.nlm.nih.gov)
- Diotaiuti P, et al. Biofeedback for Motor and Cognitive Rehabilitation in Parkinson’s Disease: A Review. 2025. PMC. (pmc.ncbi.nlm.nih.gov)
